A relaxáció pihenést, ellazulást jelent. A mindennapokban rengeteg fajta tevékenység nyújthat testünknek és lelkünknek pihenést. Például egy séta, zenehallgatás, ábrándozás. Bármi, ami kiszakít bennünket az addigi megfeszített tevékenységből. A gyerekek esetében tulajdonképpen sokféle tevékenységben megjelenik, ahol ki tud kapcsolni az elme. Gondoljunk csak bele, amikor elmélyülten játszik a gyerek a szőnyegen és „el van a kis világában”- neki ez pihenést és nyugalmat jelent, a kötött tevékenységei között, mint az iskola, programok, edzés, különóra…
Sajnos napjainkban jellemező, hogy a szülők mindent meg akarnak adni gyermekeiknek, amivel nincs is semmi gond! Viszont! Ha látjuk, hogy gyermekünk éppen elmélyülten játszik valamit, vagy csak elnyúlik az ágyon, szőnyegen és ábrándozik… nekünk szülőknek meg kell tanulnunk békén hagyni gyerekeinket!
Sok ismerősnél megfigyeltem már, hogyha a gyerek éppen “nem csinál semmit”, majd ő kitalál valami nagyon hasznos, fejlesztő, irányított játékot. Ne tegyük! – mivel lehet, hogy az aznapi stresszt dolgozza fel, próbál kikapcsolni, ellazulni a gyerek.
A mai gyerekeknek köztudott, hogy heti 12 órával kevesebb szabadidejük van, mint 10-15 évvel ezelőtt! Amit számos kutatás bizonyított, ami véleményem szerint összefüggésben van a megnövekedett mentális beteg gyerekek számával. Hiszen nincs idejük a gyerekeknek azt a tömérdek, sokszor haszontalan információt feldolgozni, ami árad feléjük az iskolából, a telefonokról, számítógépekről. Így szülőként a mi felelősségünk, hogy otthon megteremtsük a nyugalmat, az időt a “semmittevésre”, ahelyett, hogy állandósult programokat szervezünk gyermekeink számára.
Megfigyelhető felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt, hogy az életritmus felgyorsulásával, az elvárások fokozódásával egyre többen vannak, akik elvesztik a képességet az ellazulásra. Állandó feszültségben, szorongásban, teljesítménykényszerben élnek. A túlhajszolt felnőtnek, gyereknek különösen fontos, hogy megismerjen és elsajátítson, olyan relaxációs technikát, melynek segítségével képessé válnak a fizikai, szellemi, lelki ellazulásra. Hiszen köztudott, hogy a stressz ellenszere a relaxálás, ellazulás. Ha szervezetünk “stresszt” él meg, az azt jelenti, hogy a stresszt kiváltó néhány perc feldolgozásához körülbelül 3-4 óra kell a szervezetünknek, míg visszaáll a normál működésbe. Ekkor immunrendszerünk teljes gőzzel azon van, hogy mihamarabb visszaállítsa a normál működést. Ez idő alatt viszont, nem képes ellátni az alapfunkciókat pl: védekezés a vírusok, baktériumok ellen, hiszen figyelmét más “fontosabb feladat” köti le, ekkor fordul elő, hogy megbetegszünk, legyengülünk és hosszú távon a krónikus stressz miatt kialakulnak különböző negatív tünetek:
- fáradtság és alvászavarok
- ingerlékenység
- gyakori fejfájás, migrén és egyéb testi fájdalmak
- izommerevség, különösen az állkapocs és nyak izmai esetében
- gyakori emésztési panaszok, mint például hasmenés, székrekedés vagy hányinger
- szív és -érrendszeri problémák
- anyagcserezavarok
- mentális zavarok, depresszió, szorongás
Az agykontroll technikák és a relaxáció mind hozzájárulnak, hogy a stresszt ellensúlyozni tudjuk, hiszen nem készülhetünk fel mindig az összes stresszes szituációra, ellenben elménk fejlesztésével megtanulhatjuk csillapítani a stressz által kiváltott erős érzelmeket, mint a düh, a bosszúvágy, az igazságtalanság érzése, a nem kívánatos helyzetekben.
A gyerekek esetében, amikor az érzelmi túlfűttőtségnek vagy éppen a “kamasz agynak” köszönhetően képesek a nehezebb helyzeteket túlreagálni a gyerekek, egy gyors relaxációval, a relaxáció mindennapos gyakorlásával ellensúlyozhatják a rohanó világunkból érkező stresszt.
Mindemellett az időhiány okozta stressz ellenszere is a relaxáció, hiszen kimutatták, hogy 15 perc ellazulás, 3-4 óra alvással ér fel a szervezetnek! Ha nincs időnk eleget aludni, de fel kell frissülnünk, egy negyed óra ellazulás csodákra képes. Ha nem vagyunk időmilliomosok, próbáljuk ki a relaxálást, ha másért nem is.
