Manapság egyre többször halljuk a „belső gyermek” kifejezést. De mit is jelent valójában? Sokszor emlegetjük, hogy „bezzeg a mi szüleink nem foglalkoztak velünk eleget, velünk nem törődtek stb … – én mindent megadok majd a gyerekemnek, amit nem kaptam meg.”

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy gyermekként szükségünk lett volna több odafigyelésre, szeretetre, mert úgy érezzük édesanyánk nem tudta megadni számunkra azt, amire vágytunk, felnőttként megpróbálhatjuk a belső gyermekünk igényeit kielégíteni. Akár figyelemmel, törődéssel, vagy gyengédséggel.

Ki is az a belső gyermek?

Mindannyiunk lelke mélyén ott rejlik egy belső gyermek, aki egyszerre hordozza a múltunk örömeit és fájdalmait. Ő az, aki mosolyogva futkározott az udvaron, aki felfedezte a világot, és aki könnyek közt kereste a vigaszt, amikor a valóság ridegsége rátalált. A belső gyermekünk a lelkünk egy darabja, amely sosem nő fel igazán, mindig ott van bennünk, és arra vár, hogy felfedezzük, megértsük és szeressük. Az élet egyik legnagyobb ajándéka az, ha kapcsolatba léphetünk ezzel a gyermekkel, és újra élhetjük azokat a tiszta, őszinte érzéseket, amelyek a gyermekkort, oly különlegessé tették.

Ennek ellenére, az életünk folyamán, olyan élmények érnek minket, amelyek elhomályosíthatják belső gyermekünk hangját. A társadalmi elvárások, a felnőtt élet kihívásai, és a múlt sebei mind-mind rétegeket raknak erre a gyermekre, és elnémíthatják annak tiszta hangját.

A belső gyermekünk megértése segít abban is, hogy felismerjük és gyógyítsuk azokat a sebeket, amelyeket a gyermekkorunk során szereztünk, és amelyek talán máig irányítják az életünket.

Fejleszd belső gyermeked

1. Kapcsolatteremtés

Az első lépés, hogy elhatározzuk, hogy időt szánunk önmagunk, eddigi ismeretlen részének felfedezésére. Kezdetben, lehet egy csendes meditáció, egy séta a természetben. Fontos, hogy elcsendesedjünk, és megpróbáljunk ráhangolódni belső énünkre. Képzeljük el magunkat gyermekként, idézzük fel azokat az emlékeket, amelyek örömet szereztek nekünk, és próbáljuk meg újra átélni azokat az érzéseket, mintha csak most zajlana bennünk mindez.

2. Érzések elfogadása

A kapcsolatteremtés során előfordulhat, hogy fájdalmas emlékek és érzések törnek fel. Ez teljesen természetes. Fontos, hogy ezeket az érzéseket elfogadjuk, és ne próbáljuk elnyomni őket. Engedjük meg magunknak, hogy érezzünk, hiszen ezek az érzések fontos üzeneteket hordoznak számunkra.

3. Gyógyulás és megbocsátás

A belső gyermekünk felfedezése során gyakran találkozunk a múltban elszenvedett sérelmekkel és bántásokkal. Ahhoz, hogy valóban szabadok lehessünk, fontos, hogy megbocsássunk önmagunknak és szüleinknek. A megbocsátás nem jelenti azt, hogy elfelejtjük a sérelmeket, hanem azt, hogy elengedjük őket, és nem engedjük, hogy továbbra is befolyásolják az életünket. Figyelembe kell vennünk, hogy minden generáció, kultúra, vidék és az aktuális társadalmi norma befolyásolták szüleink döntéseit, nevelési stílusát, higgyünk benne, hogy minden szülő a lehető legjobbat akarja gyermekének, csak mindenki másképpen fejezi ki a szeretetét, törődését.

4. Vissza a gyermekkorba

Azonban a kreativitás és a játék elengedhetetlen részei a boldog életnek. A belső gyermekkel való kapcsolat segíthet abban, hogy újra felfedezzük a kreativitás örömét, és hogy az életet könnyedebben, játékosabban éljük meg. Az élet egy játék, ne vedd túl komolyan.

A belső gyermekünkkel való kapcsolatunk nemcsak önmagunkkal való viszonyunkra van hatással, hanem a másokkal való kapcsolódásunkra is. Ha képesek vagyunk szeretettel és megértéssel fordulni saját belső gyermekünk felé, akkor könnyebben elfogadjuk és megértjük mások érzéseit és reakcióit is. A belső gyermekkel való kapcsolat segít abban is, hogy autentikusabb, őszintébb kapcsolatokat építsünk ki, és hogy másokkal is mélyebb szinten kapcsolódjunk.

Néhány Tipp a belső gyermek felélesztésére

 Kreatív tevékenységek

Szánjunk időt a kreativitásra! Rajzoljunk, fessünk, írjunk, zenéljünk vagy bármilyen más kreatív tevékenységet végezzünk, amely örömet okoz nekünk. Engedjük szabadjára a képzeletünket.

Játékos Időtöltés

Ne feledkezzünk meg a játékról! Legyen szó társasjátékról, kirándulásról a természetben, vagy bármilyen más játékos tevékenységről, a lényeg, hogy élvezzük, és hogy közben újra felfedezzük a játék örömét.

 Érzelmek Naplózása

Vezessünk naplót az érzéseinkről és élményeinkről. Ez segíthet abban, hogy jobban megértsük önmagunkat és hogy tudatosabban éljük meg a mindennapokat. Írjuk le, mikor éreztük magunkat boldognak, mikor voltunk szomorúak, és hogy ezek az érzések honnan erednek.

Meditáció és Vizualizáció

A meditáció és a vizualizáció segíthet abban, hogy kapcsolatba lépjünk belső gyermekünkkel. Üljünk le egy csendes helyre, csukjuk be a szemünket, és képzeljük el magunkat gyermekként. Képzeljük el, hogy találkozunk ezzel a gyermekkel, és beszélgetünk vele. Kérdezzük meg tőle, hogy mit szeretne, mire vágyik, és hallgassuk meg a válaszait.

A belső gyermek az a részünk, amely emlékeztet minket arra, hogy a világ tele van csodákkal, és hogy az életet érdemes minden pillanatában megélni és élvezni. Ne féljünk kapcsolatba lépni vele, és ne féljünk megmutatni a világnak azt a tiszta, őszinte szeretetet, amelyet a belső gyermekünk képvisel.